×Figyelem! Az Ön által felkeresett archív weboldal már nem frissül. Amennyiben Győr Megyei Jogú Város megújult honlapjára szeretne ellátogatni, úgy kattintson ide: gyor.hu

Figyelem! Az Ön által felkeresett archív weboldal már nem frissül. Amennyiben Győr Megyei Jogú Város megújult honlapjára szeretne ellátogatni, úgy kattintson ide: gyor.hu!

Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek

Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek

Delegálás a választási bizottságokba

A választási bizottságokba – a választott tagokon felül – tagot a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bíz meg.

A fentiek szerint

a)      az szszb-be legfeljebb két-két tagot,

b)      a HVB-be egy-egy tagot

delegálhatnak.

A közösen jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezetek a jelölés, illetve a listaállítás szerinti választási bizottságba együttesen bízhatnak meg egy, illetve az szszb esetén legfeljebb két tagot.

Az SZSZB-t a HVI vezetője - legkésőbb 2019. október 10-én - a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja. Amennyiben a HVI az SZSZB-t legalább öt taggal kiegészítette, haladéktalanul értesíti az ugyanazon SZSZB-be tagot megbízó jelölő szervezetet, hogy 2019. október 11-én 16.00 óráig

  • amennyiben a HVI az SZSZB-t 5-9 taggal egészítette ki, további 2,
  • amennyiben a HVI az SZSZB-t 10-14 taggal egészítette ki, további 4,
  • amennyiben a HVI az SZSZB-t 15-19 taggal egészítette ki, további 6,
  • amennyiben a HVI az SZSZB-t legalább 20 taggal egészítette ki, további 8

tagot bízhat meg.

A megbízás (delegálás) feltételei

Megbízott tag csak olyan személy lehet, aki a választáson jelöltként indulhat, azaz Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és a bíróság a választójog gyakorlásából nem zárta ki, illetve az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárát az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági, hatósági döntése alapján hazájában nem zárták ki a választójog gyakorlásából.

 

Összeférhetetlenség

A választási bizottság megbízott tagja nem lehet:

  • a köztársasági elnök
  • a háznagy,
  • képviselő,
  • alpolgármester,
  • jegyző,
  • másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,
  • a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, és a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint
  • a jelölt.

A választott tagokra további összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak.

A választási bizottság megbízott tagjának a megbízásakor kell írásban nyilatkoznia arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség.

A választási bizottság megbízott tagjának nem kell lakcímmel rendelkeznie SZSZB és HVB esetén a településen;

 

A HVB megbízott tagjait a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell a szavazás napját megelőző 9. napig (2019. október 4. 16.00 óráig) bejelenteni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a megbízó jelölő szervezet és képviselője nevét, a megbízott tag nevét, magyarországi lakcímét, személyi azonosítóját, valamint annak a választási bizottságnak a megjelölését, ahová a megbízás szól. A felsoroltakon túl célszerű megadni a megbízott személy rövid utas elérhetőségeit is (e-mail és telefonszám), hogy a választási iroda felvehesse vele a kapcsolatot. A megbízásra szolgáló dokumentumot a jelölő szervezet képviselőjének alá kell írnia. A megbízottnak a megbízással egyidejűleg összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tennie, amelyet saját kezű aláírásával kell ellátni.

A különböző választási bizottságok tagjának megbízásához használható iratminták és összeférhetetlenségi nyilatkozat-minták, továbbá a bejelentés megtételéhez szükséges elérhetőségi adatok elérhetők a http://www.valasztas.hu felületen, a mintadokumentumok használata azonban nem kötelező.

A megbízott tag bejelentésére szolgáló dokumentumot és a megbízott összeférhetetlenségi nyilatkozatát papír alapon és eredetben kell eljuttatni az illetékes választási szervhez. A dokumentumokat bárki, meghatalmazás nélkül leadhatja az illetékes választási irodában.

Kérjük megadni a gyors elérhetőség érdekében a mobilszámot, a vonalas telefonszámot és az e-mail címet, mivel a választási bizottsági tagoknak a megbízást követő öt napon belül – szszb esetén legkésőbb a választást megelőző második napon – esküt kell tenniük (eskü nélkül nem járhat el), és oktatáson kell részt venniük a delegáltaknak.

 

A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi.

A jelölő szervezetek és független jelöltek saját érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy-egy tagot, mivel így személyesen ellenőrizhetik, elősegíthetik a választás törvényes lefolyását, illetve aktív részesei lehetnek az esetleges jogviták eldöntésének.

 

A választási bizottságba a nemzetiségi önkormányzati képviselő választáson jelölő szervezet nem bízhat meg tagot.

Az azon nemzetiséghez tartozó jelölő szervezet, amelynek települési önkormányzati választására a településen sor kerül, a szavazóhelyiségbe egy megfigyelőt bízhat meg. Megfigyelő csak a központi névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként nyilvántartott választópolgár lehet.

 

Eskü- vagy fogadalomtétel

A választási bizottság tagjának és póttagjának, így a megbízott tagnak is esküt vagy fogadalmat kell tennie, aminek a bejelentését követő öt napon belül, az SZSZB tagja esetében legkésőbb a szavazást megelőző második napon meg kell történnie. Az SZSZB kiegészítése esetén a megbízott tag legkésőbb a szavazást megelőző napon tesz esküt vagy fogadalmat.

Az eskü- vagy fogadalomtétel legfontosabb jogi hatása, hogy a választási bizottság tagja csak ezt követően gyakorolhatja jogait.

A választási bizottsági tagok megbízatásának megszűnése

A HVB és az SZSZB megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásával szűnik meg.

A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik:

  • ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,
  • ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,
  • lemondással,
  • ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja,
  • ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik,
  • lemondással,
  • a választási bizottság tagjának halálával.

A megbízott tag megbízatása megszűnése esetén az érintett jelölő szervezet – a lista kiesését kivéve – új tagot bízhat meg.

Választási bizottságok működése

A választás alapelvei

A választási bizottság az alábbi alapelvek mindenkori figyelembevételével jár el és hoz döntést, ideértve a kifogás elbírálását is:

a) a választás tisztaságának megóvása,

b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

f) a választási eljárás nyilvánossága.

 

A választási szervek rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak.

A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, legfeljebb 5 napon belül tesznek eleget.

A tagok jogai, a választási bizottság működése

A választási bizottság a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja hivatalos személynek minősül.

A választási bizottság testületként működik, döntéséhez a tagok többségének – szszb esetén 3 fő – jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Az szszb működésében mindenkor legalább 5 fő vesz részt. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlő az igen és nem szavazatok száma, az elnök – akadályoztatása vagy távolléte esetén helyettese – szavazata dönt.

Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnak sem az elnöke, sem az elnökhelyettese nincs jelen a szavazóhelyiségben, az elnök hatáskörét a választási bizottság tagjai közül a legidősebb választott tag mint korelnök gyakorolja!!

 

A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon, 2019. október 14-én mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető átlagbér megtérítését a szavazást követő öt napon belül (2019. október 18. napjáig) igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától. A munkáltató csak a választási szerv tagját megillető átlagbér megtérítését igényelheti, amelynek nem része a munkáltatót terhelő járulék.

A választási bizottság döntése

A választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság kivételével - érdemi kérdésben határozattal dönt, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.  A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.

 

 

A választási bizottságok feladata és hatásköre

Az szszb feladatai:

a)      ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról;

b)      dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben;

c)      megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki (lásd 20/2019 (VII. 30.) IM rendelet mellékletei)

 

 

A HVB feladatai:

a)      dönt az egyéni választókerületi jelöltek és polgármesterjelöltek, valamint a kompenzációs lista nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, a kompenzációs lista törléséről;

b)      dönt a nemzetiségi önkormányzati jelölt nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról;

c)      jóváhagyja az egyéni választókerületi, a polgármesteri és a kompenzációs lista, valamint a nemzetiségi szavazólap adattartalmát;

d)     dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról;

e)      dönt minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz, valamint a települési nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik;

f)       megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta;

g)      megállapítja az egyéni választókerületi választás és polgármester-választás, valamint a kompenzációs listás választás eredményét;

h)      megállapítja a települési nemzetiségi választás eredményét;

i)        átadja a megválasztott képviselőnek a megbízólevelet (átruházható az elnökre).

 

 

 

Értesítő és névjegyzék

Azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről, melyet a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző 51. napig (2019. augusztus 23.) kell megküldeni.

A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.

A névjegyzék nem kerül közszemlére, hanem a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig (2019. október 11. 16 óra) a település szavazóköri névjegyzékének adatait – törvényben meghatározottak kivételével – a helyi választási irodában bárki megtekintheti. A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető.

 

Átjelentkezés

Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a választópolgár nyújthatja be, aki a választás kitűzését megelőző harmincadik napon (2019. június 26.) és az átjelentkezésre irányuló kérelme elbírálásakor ugyanazon tartózkodási hellyel rendelkezett, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig (2019. október 13.) tart.

 

Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon (2019. okt. 9. napján 16 óráig) kell megérkeznie a helyi választási irodához.

Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár

a)      nevét,

b)      születési nevét,

c)      születési helyét,

d)     személyi azonosítóját,

e)      tartózkodási helyének címét.

 

Az átjelentkező választópolgár levélben történő vagy elektronikus azonosítás nélküli elektronikus benyújtás esetén legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon (2019. október 9.), személyes vagy elektronikus azonosítást követő elektronikus benyújtás esetén legkésőbb a szavazást megelőző második napon (2019. október 11.) visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.

 

A helyi választási iroda vezetője a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a tartózkodási helye szerinti szavazókör névjegyzékébe. A választópolgárt vissza kell venni a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe, ha - legkésőbb a szavazást megelőző második napon - tartózkodási helyét megszünteti.

 

Az egyéni választókerületi és polgármester-jelöltek, valamint nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltek nyilvántartásba vétele

A jelölő szervezetek nyilvántartásba vételét a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság végzi, a HVB csak a jelölteket és listát veszi nyilvántartásba.

 

Az egyéni választókerületben és polgármesterként független jelöltek vagy jelölő szervezet által állított jelöltek indulhatnak. A jelöléshez a HVI vezetője által 2019. augusztus 8-án megállapított számú, választópolgár érvényes ajánlása szükséges. Az ajánlást ajánlóíven kell gyűjteni, amit a választás kitűzését követően a függetlenként indulni kívánó választópolgár, illetve a jelölő szervezet attól a HVI-től igényelhet, amelynek választási bizottsága a jelölt nyilvántartásba vételére jogosult. A HVI haladéktalanul kiadja az ajánlóíveket, amennyiben az igénylés megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek.

DE kiadni csak

– legkorábban a szavazást megelőző 50. napon (2019. augusztus 24.)

– legkésőbb a szavazást megelőző 34. napon (a jelölt bejelentés határideje, 2019. szeptember 9.)

lehet.

 

Az ajánlóív igénylése

Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

Az ajánlóívet a választás kitűzését követően lehet igényelni a HVI-től. Ajánlóívet igényelhet

• a független jelöltként indulni kívánó választópolgár,

• a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet törvényes vagy meghatalmazott képviselője. Maga a párt jelöltje is csak akkor igényelheti az ajánlóív kiadását, ha az NVR-ben a jelölő szervezet nevében jelölt, lista bejelentésére jogosult személyként rögzítve van, vagy ha képviseleti jogosultságát egyéb módon igazolja (teljes bizonyító erejű vagy közokiratba foglalt meghatalmazás).

Az ajánlóív igénylése jelölt ajánlásához a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az A4-es nyomtatványon, míg a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az A6-os nyomtatványon történik. (A nyomtatványokkal kapcsolatban ld. a 20/2019 (VII.30.) IM rendelet mellékleteit.)

A nyomtatványt

• a jelöltként indulni kívánó személynek saját kezűleg kell aláírnia, helyette meghatalmazott nem írhat alá,

• ha a jelölt párt  jelöltjeként indul, a párt képviseletére jogosult személynek is aláírásával kell ellátnia.

Közös jelölt állítása esetén az ajánlóíven az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

Az A4-es és A6-os nyomtatványt bárki leadhatja a HVI-ben, vagy beküldhető postai úton. Az átadónak nem kell meghatalmazással rendelkeznie, ugyanakkor átvételkor személyazonosságát ellenőrizni kell.

A HVI a benyújtott A4 és A6 nyomtatványt az NVR-ben rögzíti.

 

A HVI-nek az ajánlóív igénylésében foglaltakat az NVR-ben ellenőriznie kell, annak megállapítására, hogy

• a jelöltként indulni szándékozó személynek van-e passzív választójoga (a jelöltként indulni szándékozó személynek választójoggal kell rendelkeznie, de nem szükséges, hogy az adott településen lakcíme legyen),

• a jelöltként indulni szándékozó személy jelölési fajtánként nem fogadott-e el több jelölést,

• a jelölő szervezet (közös jelölt esetén jelölő szervezetek) szerepel(nek)-e az NVR-ben mint jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet,

• az ajánlóív igénylője (párt jelöltje esetén) szerepel-e az NVR-ben mint a jelölő szervezet képviselője, vagy ennek hiányában rendelkezik-e meghatalmazással az NVR-ben szereplő képviselőtől (meghatalmazási lánc),

• közös jelölés esetén valamennyi jelölő szervezet részéről kell képviseleti jogosultsággal rendelkeznie az ajánlóív igénylőjének,

• nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár a szükséges nyilatkozatokat megtette-e és a 2014. évi általános választáson, valamint az azt követő időközi választásokon volt-e más nemzetiség jelöltje.

Az ajánlóív iránti igény visszautasításának okai:

-          A jelöltként indulni szándékozónak nincs passzív választójoga az igény benyújtásának időpontjában (pl. nem nagykorú, nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó nem szerepel a nemzetiségi névjegyzékben);

-          Az egyéni választókerületi/polgármester-jelöltség elfogadása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. tv. 8. §-ába ütközik;

-          A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó több települési önkormányzati jelölést is elfogadott;

-          A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó a 2014. évi általános választáson, vagy azt követő időközi választáson más nemzetiség jelöltje volt;

-          A jelölő szervezet nyilvántartásba vétele nem jogerős.

 

 

Amennyiben az ajánlóív igénylése nem felel meg a törvényes feltételeknek, az igény visszautasításra kerül, mely döntés ellen jogorvoslattal lehet fordulni a HVB-hez.

 

 

Az ajánlóív kiadása

 

A HVI – ha az igénylés megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek – kinyomtatja a kérelmező által az A4-es vagy A6-os nyomtatványon meghatározott számú ajánlóívet az NVR-ből:

• ha az A4-es és A6-os nyomtatvány a szavazást megelőző 50. nap (2019. augusztus 24.) előtt érkezett be, ebben az esetben gondoskodni kell a kinyomtatott ajánlóívek őrzéséről a szavazást megelőző 50. napon történő átadásukig,

• ha az A4-es és A6-os nyomtatvány a szavazást megelőző 50. (2019. augusztus 24.) és 34. nap (2019. szeptember 9.) között érkezik be, akkor az igény beérkezését követően haladéktalanul ki kell adni az ajánlóíveket.

A HVI hitelesítő bélyegzőlenyomattal látja el az ajánlóívek valamennyi példányát.

Az ajánlóíveket az NVR-ből kinyomtatott átvételi elismervényen kell átadni.

 

Az ajánlóívek az alábbi személyeknek adhatók át:

-          jelölő szervezet képviseletére jogosult személy, azzal, hogy közös jelölt/lista esetén valamennyi érintett szervezet részéről képviseleti jogosultsággal kell rendelkeznie (NVR, vagy külön meghatalmazás alapján)

-          az ajánlóív igénylésére szolgáló A4 és A6 nyomtatványon megjelölt személy,

-          a jelölő szervezet jelöltként indulni szándékozó választópolgár (meghatalmazás nélkül is),

-          a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár vagy az általa meghatalmazott személy.

 

Ajánlóív gyűjtése

Nem gyűjthető:

a)      az ajánlást gyűjtő munkahelyén munkaidejében,

b)      az ajánló munkahelyén munkaidejében,

c)      az ajánlást gyűjtő munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

d)     az ajánló munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

e)      a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyba lévő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatainak teljesítése közben,

f)       tömegközlekedési eszközön (helyi, távolsági/vonat, autóbusz, hajó/ stb.),

g)      állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségében,

h)      felsőoktatási és köznevelési intézményben,

i)        egészségügyi szolgáltató helyiségében

j)        a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.

 

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos!

Az ily módon szerzett ajánlás érvénytelen.

 

Jelölt bejelentése

Az egyéni választókerületben induló jelölteket és a polgármesterjelölteket a választást megelőző 34. napig (2019. szeptember 9. 16 óra) lehet bejelenteni a HVB-nél az ajánlóívek leadásával. Valamennyi ajánlóívet vissza kell adni, mert egyébként az HVB-nek kötelező bírságot kiszabni, melynek összege a le nem adott ajánlóívenként 1.000,- Ft. Nem szabható ki bírság a legkésőbb 2019. szeptember 10-én benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.

A bírságolás nem zárja ki a törvényes feltételeknek megfelelő jelölt nyilvántartásba vételét.

 

Az egyéni jelölt és a polgármesterjelölt bejelentésére az E2, a nemzetiségi jelölt bejelentésére az E3 formanyomtatvány szolgál. (A nyomtatványokkal kapcsolatban ld. a 20/2019. (VII.30.) IM rendelet mellékleteit.)

 

A nemzetiségi jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról is, hogy az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan jogszabályi, bírósági vagy más hatósági rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

 

A bejelentésről a HVI a jelöltnek, illetve képviselőjének átvételi elismervényt ad.

Az HVI az összegyűjtött ajánlóíveket a bejelentéstől számított 3 napon belül ellenőrzi.

 

Ellenőrzés

Az ajánlásellenőrzést az ívek kiadása és benyújtása közötti időszakra figyelemmel kell elvégezni.

Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy:

a)      valamennyi kiadott ajánlóív benyújtásra került-e a bejelentéssel egyidejűleg,

b)      az ajánlások során a törvényi feltételek (122. §) teljesültek-e,

c)      azonosítja az ajánló választópolgárt, vizsgálja, hogy van-e választójoga, valamint az ajánlóíven feltüntetett adatai (név, személyi azonosító, lakcím,) a központi névjegyzékben szereplő adataival teljes körűen megegyeznek-e, azzal, hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár

  • adatai az alábbi okból nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, a központi útiokmány-nyilvántartás vagy a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható:

- ékezethiba,

- írásmódbeli eltérés,

- földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

- adat más nyelven történő megadása,

- több utóneve egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése,

  • lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható,
  • lakcímében a lépcsőház, emelet, ajtó megjelölését nem tüntette fel, vagy az eltér a szavazóköri névjegyzékben szereplő adattól.

d)     megállapítja, hogy az ajánló választópolgár a szavazást megelőző 50. nap és az ajánlóív benyújtásának napja között bármely időpontban jogosult volt-e a választókerületben jelöltet ajánlani,

e)      megvizsgálja, hogy a választópolgár ugyanazon jelöltre nem adott-e le már érvényes jelölést,

f)       megállapítja, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a szükséges számot,

g)      a szükséges nyilatkozatok csatolásra kerültek-e,

h)      megállapítja, hogy a jelölő szervezet szerepel-e a közhiteles nyilvántartásban.

 

 

Az ellenőrzés eredményéről a HVI tájékoztatja a HVB-t és kérelme esetén a jelölő szervezetet/jelöltet. Az ajánlás érvényességéről a HVB dönt.

 

A HVB a jelölés elfogadásáról a bejelentést követő 4 napon belül határozattal dönt.

 

A jelöltet a választási bizottság nyilvántartásba veszi, ha

-          a jelöltnek van passzív választójoga;

-          megvan a szükséges számú érvényes ajánlás;

-          a bejelentésre szolgáló nyomtatványok az arra jogosultak által teljes körűen kitöltésre kerültek.

A választási bizottságnak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos döntését, a jogorvoslat benyújtásának, valamint a választási bizottság, bíróság jogerős döntésének tényét a választási iroda az informatikai rendszerben, az NVR-ben rögzíti az alábbiak szerint:

-          a jelölt bejelentését a bejelentés napján.

-          a HVB nyilvántartásba vételről/elutasításról szóló döntését a meghozatal napján,

-          a jogorvoslatot a beérkezése napján (hétvégén és munkaszüneti napon is!!)

 

A jelöléssel kapcsolatos adatmódosítási igényeket az E2 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni.

A jelöltbejelentés határnapja jogvesztő. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs.

 

A nyilvántartásba vett jelölt adatait a HVI rögzíti az informatikai rendszerben (a bejelentett

jelöltből nyilvántartásba vett jelölt lesz).

Kiesik a jelölt és a HVB törli a jelöltek nyilvántartásából, ha

a)      a szavazás napját megelőző napon 16.00 óráig lemond,

b)      a központi névjegyzékből törlésre kerül,

c)      a passzív választójogát (választhatóságát) elveszíti,

d)     a jelöltet állító jelölő szervezetet törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából.

A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

 

 

A törlést a HVI vezeti át az informatikai rendszerben.

A HVB döntésével szemben a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be, melynek elbírálása a Területi Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

 

A jelölt, jelölő szervezet az ajánlóívekről másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel.

Az ajánlóíveket a HVI a szavazást követő 90. nap utáni első munkanapon (2020. január 13.) megsemmisíti.

Kompenzációs lista állítása

A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított. A listaindítás jogát nem érinti, ha a nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölt visszalépett vagy kiesett.

Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek több mint felében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát állíthatnak.

Nemzetiségenként külön-külön nemzetiségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben indult nemzetiségi jelöltet, azok kivételével, akiket olyan nemzetiségi szervezet állított, amely az előbbi szabályok alapján önálló vagy közös kompenzációs listát állított.

Kompenzációs lista bejelentése

A kompenzációs listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik (2019. szeptember 10.) napon kell bejelenteni, melyet a helyi választási bizottság vesz nyilvántartásba.

A listán állított jelölt bejelentésének tartalmaznia kell

f)       a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, lakcímét, valamint

g)      nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

 

A nemzetiségi jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy

a)      a nemzetiség képviseletét vállalja, valamint

b)      a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

Az Európai Unió más tagállama állampolgára esetén a jelölt nyilatkozatát csatolni kell arról is, hogy az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan jogszabályi, bírósági vagy más hatósági rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

 

A kompenzációs lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - egyéni választókerületi jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította. A nyilvántartásba vételről szóló döntés meghozatala során a jelöltállítással kapcsolatos jogorvoslati eljárás eredményét nem kell bevárni.

 

A helyi választási bizottság törli a nyilvántartásból a kompenzációs listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

Nemzetiségi önkormányzati képviselőjelölt bejelentése

A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet szintén legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon (2019. szept. 9. 16.00-ig) kell bejelenteni.

A jelöltnek a fentieken túl arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

A választási bizottság a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi azt is, hogy a jelölt a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán.


A kampány

 

A Ve. szerint a kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól (2019. augusztus 24. ) a szavazás napján a szavazás befejezéséig (2019. október 13. 19.00 óra) tart.

A Ve. „Választási kampány” c. fejezetében a jelöltek, jelölő szervezetek részére biztosított jogok nem korlátozzák a nem állami vagy önkormányzati jogalany más jogszabályban biztosított, a tulajdonjog védelméhez fűződő jogosultságainak érvényesítését. Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

Nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.

Ez a plakátolás tekintetében azt jelenti, hogy ezen időszak alatt plakátragasztás nem lehetséges, de a kiragasztott plakátokat nem kell eltávolítani, a szavazás napját megelőzően jogszerűen elhelyezett plakát nem jogsértő.

 

Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít, vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló számítógépes alkalmazás előállítása, közzététele.

 

 

Választási gyűlés

 

A választási gyűlésre a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit kell a Ve. 145. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható.

A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

Választási gyűléssel kapcsolatos jogsértés esetén választási jogorvoslatnak csak a Ve-ben foglalt rendelkezések megsértése esetén van helye.

Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak, mint gyülekezési hatóságnak.

Plakát

 

A Ve. alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. 2018. szeptember 1-től előírás, hogy a plakáton ún. impresszum kerüljön elhelyezésre, vagyis a plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét!

Plakát a kampányidőszakban korlátozás nélkül elhelyezhető az alábbi kivételekkel:

  • Plakátot elhelyezni

a) magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő,

b) állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

  • Védett műemléki értéken, védett örökségi elemen, az építészeti örökség védett elemén, védett természeti területen és értéken, továbbá állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
  • A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
  • A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.

A közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló 11/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 30/A. § (1) bekezdése értelmében a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti plakát - ide nem értve a szórólap terjesztését, mely kizárólag kézből kézbe osztható - környezetvédelmi okból kizárólag az önkormányzat által a választási kampányra biztosított önálló hirdetési berendezésen helyezhető el. Ennek érdekében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 172 db plakátelhelyezésre szolgáló helyet biztosít.

 

A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni. A plakát – a fenti kitételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető a jogszabályi előírásokra figyelemmel.

A politikai reklám közzététele:

Politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.

A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait. Közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.

A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Politikai hirdetés

Politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.

A sajtótermék fogalmát az Mttv. 203. § 60. pontja határozza meg. Eszerint sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az alábbiak szerint tehető közzé:

a) a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lenni;

b) a politikai hirdetésből egyértelműen ki kell derülnie, hogy ki volt a megrendelője, annak lakóhelyét vagy székhelyét,

c) amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.

d) politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel. A sajtótermékek nyilvántartása elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján, az alábbi linken: https://sajtopub.nmhh.hu/sajto_kozzetetel/app/index.jsp

Közvetlen politikai kampány

A közvetlen politikai kampány a választási kampányanyagnak a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével történő eljuttatása.

Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a Ve. 89. §-ában meghatározottak alapján juttatható azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához – mint telefonszám, elektronikus levélcím – a kifejezett hozzájárulása szükséges. A Ve. 89. § (1) bekezdése szerint a választópolgár jogosult megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat kiadják.

Közvélemény-kutatás

A Ve. értelmében a szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy

a) abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be,

b) a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és

c) csak az épületből kilépőket kérdezheti meg.

A Ve. a korábbi szabályozást pontosítja azáltal, hogy nem a szavazóhelyiségből, hanem az épületből kilépő választópolgárok tekintetében teszi lehetővé a közvélemény-kutatás kérdéseinek feltételét. A szabályozás ezen pontosításának gyakorlati indoka, hogy egy épületen belül sok esetben több szavazóhelyiség is kialakításra kerül.

A törvény szerint a fentiekben kifejtett módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése (2019. október 13. 19.00 óra) után szabad nyilvánosságra hozni.

 

 

Adatszolgáltatás a névjegyzékből

A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – a korlátozó vagy kizáró nyilatkozatra is figyelemmel –

a)      a jelölt kérésére (a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a Nemzeti Választási Iroda számlájára történt befizetésének igazolásával együtt)– az érintett választókerületre kiterjedően – a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda,

b)      a listát állító jelölő szervezet kérésére (a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a listás választókerületben megválasztható képviselők száma szerinti befizetésének igazolásával együtt a Nemzeti Választási Iroda számlájára) – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda

öt napon belül, de legkorábban a jelölt, a lista, illetve a jelölő szervezet nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követően átadja.

Az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

 

Az adatszolgáltatás adatait a jelölt és listát állító jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

 

Ezek megszegéséért bírság is kiszabható!

 

Nemzetiségi képviselő választása

A választási iroda

a) az ajánlóív átadásával egyidejűleg,

b) a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincötödik és tizenharmadik napon, az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével

ingyenesen átadja a jelölő szervezet számára a névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.

 

Az adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, valamint közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

 

Az adatszolgáltatás adatait a jelölt és listát állító jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

Ezek megszegéséért bírság is kiszabható!

 

A szavazás

 

A szavazás napja: 2019. október 13. vasárnap

 

Az szszb elnöke vagy helyettese (más nem veheti át!) a meghatározott kiszállítási időpontban átveszi a szavazókörben a polgármesteri hivatalból kiszállított nyomtatványokat és az egyéb eszközöket.

 

A szszb legkésőbb 5:15 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat a nyomtatványokat, valamint az urnákat.

 

A szavazáshoz szükséges iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig (6:00-ig), a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain, valamint a nemzetközi megfigyelőn kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

A szavazás kezdetétől a szavazás lezárásáig kizárólag az szszb, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

A választópolgár (illetve - amennyiben a választópolgár nem tud olvasni, illetve testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályozza a szavazásban - a segítője) kizárólag a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat csak a szavazóhelyiségben!

 

A bizottság az elsőként szavazó választópolgár – aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető – jelenlétében megvizsgálja az urnák állapotát és azt, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi (az összeset – mozgóurnáét is). Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni a szavazólapot. Az urnába ellenőrző lapot nem kell elhelyezni, kivéve a mozgóurnát! Így ezt követően mozgóurnánként ki kell tölteni, és benne el kell helyezni egy Ellenőrző lapot, amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjainak az aláírását!! (külön nyomtatvány). A szavazás céljára legalább 2 urnát kell felállítani (a többit, pl. mozgóurnát félre lehet tenni, de úgy, hogy folyamatosan szem előtt legyen, és ne kerüljön ki az szszb tagjainak hatóköréből). Az urna lezárását követően az elsőként szavazó választópolgár és az ekkor jelenlévő szszb tagok aláírja a szavazóköri jegyzőkönyv megfelelő rovatát. A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A rend fenntartása a szavazóhelyiségben

A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Külön nyomtatvány, a 20/2019. (VII.30.) IM rendelet 24. melléklete szerinti jegyzőkönyv szolgál a szavazás közben előfordult rendkívüli események, és az szszb-nek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseinek rögzítésére. Az szszb a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. (Ve. 44. § (1) bekezdés)

 

A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével - felfüggeszteni.

Azonban ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.

 

Rendkívüli esemény:

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez.

Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyen többek között:

-          ha bombariadó van.

 

Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a választási irodát haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése.

Valamennyi rendkívüli esemény tényének rögzítésére nyomtatvány áll rendelkezésre.

 

A rendkívüli esemény elhárítását követően a szavazás tovább folytatható.

 

A szavazást nem lehet meghosszabbítani! A szavazóhelyiséget 19:00-kor be kell zárni. Aki még bent tartózkodik, illetve 19 órakor sorban áll, azok még szavazhatnak, de ezt követően a sorhoz csatlakozni nem lehet, így a jkv-ben rögzített időpont 19 óra utáni is lehet.

Toll- és fülkehasználat:

A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. A korlátozás nem vonatkozik a választópolgárokra, ők a saját tollukat is használhatják a kihelyezett toll helyett, és ez a tény szavazatuk érvényességét nem befolyásolja.

Az szszb tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt (pl.: telefont) a szavazóhelyiségben (kint a folyosón telefonálhat). „a szavazás titkossága alkotmányban és Vjt.-ben foglalt alapelvének, valamint a Ve.-ben (…) meghatározott alapelveknek – különösen a szavazásban való önkéntes részvétel, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének – súlyos sérelmét valósítja meg, ha a választási névjegyzék alapján bárki hozzáférhetővé tesz olyan adatokat, amelyek a szavazati jogukat gyakorolt, illetőleg a szavazni jogosult, de még meg nem jelent választópolgárok személyére vonatkoznak. Ennek alapján tilalmazott minden olyan magatartás, amely bármilyen módon (telefon, egyéb távközlési eszköz stb.) az említett adatokról arra nem jogosult szerveknek, szervezeteknek, személyeknek tájékoztatást ad.”

Az Országos Választási Bizottság a 2/2009. (VI. 5.) számú állásfoglalásában kifejtette, hogy a választási szervek tagjai (beleértve a választási bizottságok tagjait is) „a kampánycsend időszakában pártszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben.”

Az szszb tájékoztató és segítő szerepe:

A szavazatszámláló bizottság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és a választópolgároknak a törvény által előírt rendben történő segítségnyújtás is. Ennek keretében a szavazatszámláló bizottság:

-          ha egy jelölt vagy egy lista kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat (a kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni);

-          az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket;

-          szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját;

-          ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt (nem kell választópolgárnak lennie!) nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

Szavazás mozzanatai:

A választópolgárt először a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell. Ennek egyetlen, a törvény által elfogadott módja, ha a választópolgár a személyazonosság és a lakcím (vagy személyi azonosítója) megállapítására alkalmas érvényes igazolványa (igazolványai) átadásával lehetővé teszi a szavazatszámláló bizottságnak, hogy személyazonosságáról meggyőződjön. Az szszb ellenőrzi azt is, hogy szerepel a névjegyzékben. A személyazonosság más módon történő igazolása (például személyes ismeretségre hivatkozással, érvénytelen (lejárt, kilyukasztott, stb.) igazolvány bemutatása alapján stb.) nem fogadható el. Ha az szszb mégis engedni akarná (határozatot kell hozni!!), mindent meg kell tenni a megakadályozására, telefonos segítség kérése bentről.

 

-          A magyar állampolgárságú választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét vagy személyi azonosítóját a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:

-    Lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy

-    Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes (ideiglenes) személyazonosító igazolvánnyal; vagy

-    Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes (ideiglenes) útlevéllel vagy

-    Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes kártya formátumú (2001. január 1. után kiállított) vezetői engedéllyel.

A személyi azonosító igazolására hatósági bizonyítvány, illetőleg hatósági igazolás is elfogadható.

 

-          Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgára a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:

-    Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes útlevéllel vagy saját állampolgársága szerinti érvényes személyazonosító igazolvánnyal;

 

-          a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú személy a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:

 

-    Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes a magyar hatóságok által kiállított személyazonosságát igazoló okmánnyal

 

A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni,

b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,

c) már szavazott,

d) megtagadja a szavazólap átvételének igazolását.

A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba.

 

Minden választópolgár két szavazólapot kap: egy egyéni választókerületi képviselői szavazólapot és egy polgármester választásra vonatkozó szavazólapot.

Nemzetiségi választópolgárként a névjegyzékben szereplő személy részére a fentieken túl további – legfeljebb 3 (országos/területi/települési), de minimum 1 (országos) – nemzetiségi önkormányzati képviselő választásra vonatkozó szavazólap kerül átadásra!

 

A választópolgár a szavazólapot borítékba teheti, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi. (A szavazósablont az szszb-nek vissza kell adni.) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság – szavazólaponként és választópolgáronként – legfeljebb egyszer kicseréli. A rontottat el kell kérni, és egy külön, erre a célra szolgáló borítékban gyűjteni, majd a számolásnál azzal is lesz feladat.

 

Kérdésként merülhet föl, hogy a választópolgár köteles-e a szavazólapot a borítékba és ezt követően az urnába helyezni, vagy azzal szabadon rendelkezik. A kérdésben a Nemzeti Választási Bizottság 12/2014. iránymutatása szerint:

Sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról felvételt készít. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.

Az NVB álláspontja szerint a szavazólap fizikai valóságában nem a szavazópolgáré, tehát a Ve. 2. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt alapelve – az önkéntes részvétel a szavazásban – nem ad felhatalmazást a szavazólapnak a szavazókörből történő kivitelére.

 

Az szszb azonban fentiek megakadályozásra a felszólításon kívül egyebet nem tehet.

 

A boríték hiánya a leadott szavazat érvényességét nem befolyásolja, nem érinti a választás eredményét.

 

A névjegyzék vezetése a szavazás napján:

Az szszb a névjegyzéket nem módosíthatja, kivéve a mozgóurnát igénylők iránti kérelem esetét. (Az átjelentkezés iránti kérelemnek a szavazást megelőző 4. napig (2019. október 9. 16.00) meg kell érkeznie a helyi választási irodához, így emiatt az szszb-nek már nem lesz feladata a szavazóköri névjegyzék módosítása.)

 

Mozgóurna

 

A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.

A mozgóurna iránti kérelem a szavazás napját megelőző 66. naptól (2019. augusztus 8.)

 

  • ONLINE igénylés
    • ügyfélkapus azonosítás nélkül: a szavazást megelőző 4. napon (szerdán) 16.00 óráig nyújtható be.
    • ügyfélkapus azonosítással: a szavazás napján 12.00 óráig nyújtható be.
    • SZEMÉLYESEN történő igénylés
      A szavazást megelőző második napon (pénteken) 16.00 óráig nyújtható be a Helyi Választási Irodához (9021 Győr, Honvéd liget 1.).
    • POSTÁN történő igénylés
      A szavazást megelőző negyedik napon (szerdán) 16.00 óráig kell megérkeznie a Helyi Választási Irodához (9021 Győr, Honvéd liget 1.).
    • írásbeli meghatalmazással rendelkező MEGHATALMAZOTT útján történő igénylés
      • a szavazást megelőző második napon (pénteken) 16.00 óráig a helyi választási irodához vagy
      • a szavazás napján 12.00 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz nyújtható be.
      • írásbeli meghatalmazással nem rendelkező KÉZBESÍTŐVEL (futár, hozzátartozó vagy egyéb személy)
        • a szavazást megelőző negyedik napon (szerdán) 16.00 óráig a helyi választási irodához vagy
        • a szavazás napján 12.00 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz nyújtható be.

A kérelmet a szavazást megelőző második napon (péntek) 16.00 óráig lehet visszavonni.

A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát, valamint, ha nem a lakcímére kéri, akkor a pontos címet is, ahova a mozgóurna kivitelét kéri.

A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát, valamint, ha nem a lakcímére kéri, akkor a pontos címet is, ahova a mozgóurna kivitelét kéri. Aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon”, azaz személyesen nem szavazhat.

Ha valaki mozgóurnázás közben a mozgóurnázóktól kéri a szavazás lehetőségét, azt meg kell tagadni. A bizottsághoz kell eljuttatnia a kérelmet.

 

A mozgóurnás szavazás során a választópolgárokat az szszb legalább két tagja keresi fel. A mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb 10-zel több szavazólapot lehet kivinni (a rontás miatti csere okán). A lapokat le kell pecsételni előre, a visszatérés után el kell számolni mindegyikkel, azokat felhasználásra alkalmatlanná kell tenni, és külön kell csomagolni!

Szavazás lezárása:

A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazóhelyiséget 19:00 órakor zárja be. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben tartózkodnak, vagy sorban állnak (akár közterületen is), még szavazhatnak. A sorhoz azonban nem lehet csatlakozni 19 óra után. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

 

A szavazás lezárása után a szavazatszámláló bizottság szavazatot nem fogadhat el.

 

A szavazókör eredményének megállapítása, az iratok továbbítása:

 

A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság (szszb) jelen lévő tagjai együttesen, haladéktalanul kötelesek megszámolni a szavazatokat! A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok:

Az szszb a jegyzőkönyvben feltünteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be. Ellentétben a szavazás megkezdésének időpontjával, ami rendkívüli esemény kivételével mindig 6:00, ez nem feltétlenül 19:00, mert azt néhány perccel meghaladhatja, ha a szavazókör zárásakor a szavazóhelyiségben még tartózkodik vagy sorban áll választópolgár.

 

Az szszb először elcsomagolja a fel nem használt borítékokat.

 

Az szszb a fel nem használt szavazólapokat külön csomagolja, és a csomagot lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.

 

Az szszb a rontott szavazólapokat megszámlálja, majd külön csomagolja, és a csomagot lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíti.

 

Az szszb ellenőrzi az urna sértetlenségét.

Az urna felbontását követő feladatok:

Az szszb felbontja és kiüríti az urnát, és mozgóurna esetén meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Ha a mozgóurnában nincs benne az ellenőrző lap, az urnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. A szavazólapokat ebben az esetben is meg kell számlálni, és külön kell csomagolni. Egyébként az urnákban lévő szavazatokat összekeveri.

 

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre/listára lehet.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetőleg a lista neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal lehet.

Érvénytelen az a szavazólap, amely

- nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,

- a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz (csak 1 szavazat lehetséges),

- nem tartalmaz érvényes szavazatot.

Érvénytelen az a szavazat, amelyet

- érvénytelen szavazólapon adtak le (ld. fentebb pl. nincs bélyegző, több szavazat van rajta 1-nél),

- nem a jelölt neve melletti, illetőleg a lista neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal szavazott,

- kiesett jelöltre adtak le.

Nem érinti a szavazat érvényességét, ha az érvényes szavazat mellett van a szavazólapon érvénytelen szavazat is, vagy ha azon megjegyzés szerepel (pl. sorrend megváltoztatása, jelölt nevének, listának kihúzása, hozzáírás stb.)

 

Az érvényes szavazólapokat listánként külön-külön meg kell számolni (legalább kétszer, amíg ugyanaz nem jön ki, mint már előtte egyszer!). Majd csomagolni kell. A csomagot úgy kell lezárni, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számát. A csomagot az szszb jelenlévő tagjai aláírásukkal, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesítik.

Jogorvoslatok a választás során

Jogorvoslatok fajtái

A jogorvoslatok három formája a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem. Ezen felül rendkívüli jogorvoslati lehetőség, hogy az Alaptörvényben foglalt jogok megsértése esetén alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani.

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

Fellebbezést a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.

Az eljárt bizottság elnöke és tagja azonban nem nyújthat be fellebbezést.

Bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy,

jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Az eljárt bizottság elnöke és tagja azonban nem nyújthat be bírósági felülvizsgálatot.

A Kúria számos döntésében rögzítette már a bírósági felülvizsgálati kérelem során megkövetelt érintettséggel kapcsolatos álláspontját, 2018. április 25-én meghozott Kvk.V.37.507/2018/2. számú végzésében saját korábbi döntéseiben kimunkált ítélkezési gyakorlatán túl kitért az Alkotmánybíróság álláspontjára is.

A hivatkozott joggyakorlat alapján az alábbi megállapítások fogalmazhatók meg az érintettség igazolása kapcsán a fellebbezés benyújtása során:

  1. A Ve. nem határozza meg az érintettség fogalmát. Emiatt azt, hogy a jogorvoslati kérelemben előadottak szerint a kérelmező jogát, jogos érdekét, kötelezettségét az adott ügy közvetlenül érinti, az eljáró szerveknek esetről esetre kell vizsgálniuk.
  2. A jogorvoslati kérelem benyújtójának azt kell igazolnia, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihat saját jogaira és kötelezettségeire. Ehhez nem elegendő alap a választópolgári minőség megjelölése, vagy az, hogy a támadott döntés alapjául szolgáló kifogást a beadványozó nyújtotta be. Ezek ugyanis olyan elvi jellegű és eljárási összefüggések, amelyek a konkrét jogsérelmet nem valószínűsítik.
  3. Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak, annak igazolása minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtójának kötelezettsége.

Jogorvoslati határidők

A határidőket naptári napokban kell számítani. A Ve.-ben meghatározott határidő minden esetben jogvesztő, késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le, a választási bizottság rendelkezésére nyitva álló határidő 24 órakor jár le.

A jogorvoslati kérelmek benyújtására, valamint azok elbírálására – a speciális jogorvoslati eljárásokat kivéve – 3 napos határidő áll az érintettek rendelkezésére. A jogsértés elkövetésétől, illetve a megtámadott választási bizottság határozatának meghozatalától.

A kifogás

A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a folyamatosan fennálló tevékenységre vonatkozó fenti  rendelkezések nem alkalmazhatók.

 

Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz, amely köteles az ügyben eljárni.

Amennyiben a választási bizottság az ügy beérkezését követő napon nem él az áttétel lehetőségével, akkor köteles eljárni az ügyben. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a választási bizottság áttételi jogkörét elnökére ruházza át, ilyenkor az áttételről a bizottság elnöke dönt.

 

A kifogást írásban – személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva – lehet benyújtani.

A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

 

A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít.

A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja.

Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás

A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a)      nem jogosult nyújtotta be,

b)      elkésett;

c)      nem tartalmazza a kifogás kötelező tartalmi elemeit,

d)     annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

 

Nem utasítható el azonban érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

Ilyenkor a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől és előfordulhat, hogy a rövid határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani.

 

Lehetőség van egyesítésre: a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

 

Ha a választási bizottság által érdemben elbírált ügyben újabb kifogást nyújtanak be, és az nem tartalmaz a választási bizottság által még nem értékelt bizonyítékot, a választási bizottság elnöke megküldi a kifogás benyújtója részére a választási bizottság határozatának – személyes adatokat nem tartalmazó – másolatát, és erről a következő ülésen tájékoztatja a választási bizottságot. A választási bizottság az elnök tájékoztatását jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi vagy – ha a másolat megküldésének feltételei nem állnak fenn – az ügy érdemében határozatot hoz.

 

Ha a választási bizottság:

1. a kifogásnak helyt ad, a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,

b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,

c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti,

d) a választási kampány szabályainak megsértése, illetve az ajánlóívek visszaadására vonatkozó kötelezettség megszegése és a személyes adatok eltérő célú felhasználása esetén bírságot is kiszabhat.

A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse. A bírság, ha azt a kötelezett az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

 

  1. a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

 

***

A fellebbezés

A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozata elleni jogorvoslat.

Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell benyújtani úgy, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a választási bizottsághoz.

Áttételnek nincs helye, ha a beadványozó fellebbezését más, nem a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz nyújtja be, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, kivéve: nem lehet a fellebbezést elutasítani, ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottságnál nyújtják be.

 

Tartalma

A fellebbezésnek tartalmaznia kell:

a)      a jogszabálysértés megjelölését,

b)      a jogszabálysértés bizonyítékait,

c)      a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást;

d)     a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A fellebbezés benyújtója választása szerint megadhatja telefaxszámát vagy e-mail címét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét, telefaxszámát, vagy e-mail címét.

 

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel.

A fellebbezés – a kifogáshoz hasonlóan – a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is lehet helye.

 

Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás

A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha

a)      nem az arra jogosult nyújtotta be;

b)      elkésett;

c)      nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a fellebbezést elbíráló bizottsághoz nyújtják be);

d)     nem tartalmazza a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit.

 

Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefax számát, vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

 

A választási bizottság az elsőfokú határozatot:

1. helybenhagyja vagy

2. megváltoztatja.

A bizottságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és az első fokon eljárt választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye.

A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli

a) a fellebbezővel,

b) azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, és

c) azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték.

 

***

Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Felülvizsgálati kérem benyújtására csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés a Ve. rendelkezései alapján kizárt. Nincs helye bíróság felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.

Bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani személyesen, levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy – önálló képviselet esetén – a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírással látott el. Ha a felülvizsgálati kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtják be, annak mellékleteit a kérelmezőnek oldalhű másolatban elektronikus formába kell alakítani.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz.

Ez alól a szabály alól kivételt jelent a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen.

 

Bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, valamint a bizottság mérlegelési jogkörében hozott határozata ellen lehet.

Bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell

a)       a kérelem jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését, vagy mérlegelésre hivatkozást,

b)       a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

c)       a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A fellebbezés benyújtója választása szerint megadhatja telefaxszámát vagy e-mail címét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét, telefaxszámát, vagy e-mail címét.

 

A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azonban a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Az ügyvédi meghatalmazást (jogi szakvizsga letételét igazoló iratot) csatolni kell.

A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási iroda az ügy összes iratával legkésőbb a beérkezését követő napon 9 óráig felterjeszti az annak elbírálására jogosult bírósághoz.

Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás

A bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, ha

a)      nem az arra jogosult nyújtotta be;

b)      elkésett;

c)      nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a kérelmet elbíráló bírósághoz nyújtják be);

d)     nem tartalmazza a kérelem jogi alapját;

e)      a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét

f)       nem ügyvédi képviselettel nyújtják be (kivéve jogi szakvizsgával rendelkező személy!).

 

Ha a kérelmet az elbírálásra jogosult bíróságnál terjesztik elő, a bíróság gondoskodik az ügy iratai és a felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított bizottsági álláspont beszerzéséről.

 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékokkal együtt mérlegel.  Új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Amennyiben ugyanis az első fokon eljáró választási bizottság a bizonyíték, mint kötelező tartalmi elem hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogást, úgy ez a hiány a további eljárásokban már nem pótolható.

A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti.

A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

 

A bíróság a megtámadott határozatot

1. helybenhagyja vagy

2. megváltoztatja.

 

A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs!

A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a bíróság közli

a) a kérelmezővel

b) azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, és

c) azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték.

 

Speciális jogorvoslatok

Jelöltek, listák sorrendje elleni jogorvoslat

A jelöltek, listák sorrendjét megállapító választási bizottsági döntés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, az a szavazólap jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

 

Szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat

A szavazólap adattartalmát megállapító választási bizottság döntése ellen fellebbezést nem lehet benyújtani, csak bírósági felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell benyújtani, hogy az legkésőbb a határozat meghozatalát követő napon megérkezzen. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási bizottság székhelye szerinti Ítélőtábla bírálja el legkésőbb a kérelem felterjesztését követő napon.

Választás eredménye elleni jogorvoslat

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, csak a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

A választási bizottság eredményt megállapító döntése ellen

a)      a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára,

b)      a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására

vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

Ha a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással adták be a fellebbezést, és a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámolása esetén lehetséges, a fellebbezést elbíráló bizottság, illetve a felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámolni. Ebben az esetben az elbírálásra rendelkezésre álló határidő 6 napra nő, és az újraszámlálást végző bizottság, bíróság igénybe veheti a választási iroda segítségét. Ha a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri eredményt megállapította, a szavazatok újraszámolásának nincs más módja, csak az itt leírt.

Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt

Ha választási szerv (bizottság, iroda) eljárási kötelességének határidőben nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy hivatalos tudomásszerzéstől számított 3 napon belül megállapítja a jogszabálysértést, és

a)      a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja, vagy

b)      meghozza az elmulasztott döntést.

Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőben nem tesz eleget a Kúrai az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított 3 napon belül megállapítja a jogszabálysértést és a Nemzeti Választási Bizottságot a soron kívüli eljárás lefolytatására utasítja.

Jogorvoslati fórumrendszer az önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán

Jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők:

 

A helyi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                       az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz, valamint a települési nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik.

 

A területi választási bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a megyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz, valamint a területi nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a HVB-hez, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,

c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

 

A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a HVB és a TVB alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről, valamint

c) minden olyan kifogásról, amely az országos nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik.

 

A jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok:

Járásbíróság: névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezés elbírálása, ha a HVI vezetője nem ad helyt

 

Fővárosi Törvényszék: központi névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezés elbírálása, ha a NVI vezetője nem ad helyt

 

Ítélőtábla:

a)      TVB másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet,

b)      a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata ellen.

 

Kúria: elbírálja a Nemzeti Választási Bizottság első és másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, beleértve az NVB szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozatát is. Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

Vissza
Fel
Normál