Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek

Delegálás a választási bizottságokba

A választási bizottságokba – a választott tagokon felül – tagot a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.

A fentiek szerint

a)      az szszb-be legfeljebb két-két tagot,

b)      az OEVB-be egy-egy tagot

delegálhatnak.

 

A közösen jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezetek a jelölés, illetve a listaállítás szerinti választási bizottságba együttesen bízhatnak meg egy, illetve az szszb esetén legfeljebb két tagot.

 

Az OEVB megbízott tagjait a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell a szavazás napját megelőző 16. napig (március 21. péntek 16. 00) bejelenteni.

A bejelentés tartalmazza

a)      a megbízó nevét,

b)      a megbízott tag nevét

c)      magyarországi lakcímét és

d)     személyi azonosítóját.

Kérjük megadni a gyors elérhetőség érdekében a mobilszámot, a vonalas telefonszámot és az e-mail címet, mivel a választási bizottsági tagoknak a megbízást követő öt napon belül – szszb esetén legkésőbb a választást megelőző második napon – esküt kell tenniük (eskü nélkül nem járhat el), és oktatáson kell részt venniük a delegáltaknak.

 

A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi.

A jelölő szervezetek és független jelöltek saját érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy-egy tagot, mivel így személyesen ellenőrizhetik, elősegíthetik a választás törvényes lefolyását, illetve aktív részesei lehetnek az esetleges jogviták eldöntésének.

A választási bizottság megbízott tagjának nem kell a választókerületben – helyi választási bizottság működése esetén a településen – lakcímmel rendelkeznie! Olyan személy lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat.

 

A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásával szűnik meg.

 

A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik – melyet a választási bizottság határozattal állapít meg –:

a)      ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,

b)      ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,

c)      lemondással,

d)     a megbízatás visszavonásával,

e)      ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik,

f)       a választási bizottság tagjának halálával.

 

Amennyiben a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása szűnik meg, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.

 

Összeférhetetlenség

A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek. Pártatlan működésüket a törvény összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazásával biztosítja.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, a háznagy, képviselő, alpolgármester, jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja, a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint jelölt.

A választott tagokra további összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak.

 

Választási bizottságok működése

A tagok jogai, a választási bizottság működése

A választási bizottság a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.

A választási bizottság testületként működik, döntéséhez a tagok többségének – szszb esetén 3 fő – jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlő az igen és nem szavazatok száma, az elnök – akadályoztatása vagy távolléte esetén helyettese – szavazata dönt. Az elnök, illetve az elnökhelyettes együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén az ülés nem tartható meg.

A választási bizottság üléséről – kivéve az szszb ülését – jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is rögzíteni kell.

A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.

A nemzetközi megfigyelő és a médiatartalom-szolgáltató képviselője a választási bizottság tevékenységénél – beleértve a szavazatszámlálást is – jelen lehet, azonban a bizottság munkáját nem zavarhatja.

A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj, illetve a megbízott tag nem lehet elnök, illetve elnökhelyettes.

A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető átlagbér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától. A munkáltató csak a választási szerv tagját megillető átlagbér megtérítését igényelheti, amelynek nem része a munkáltatót terhelő járulék.

 

A választás alapelvei

A választási bizottság az alábbi alapelvek mindenkori figyelembevételével jár el (!) és hoz döntést, ideértve a kifogás elbírálását is:

a) a választás tisztaságának megóvása,

b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

f) a választási eljárás nyilvánossága.

 

A választási szervek rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak.

A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, legfeljebb 5 napon belül tesznek eleget.

A választási bizottság döntése

A választási bizottság érdemi kérdésben határozattal dönt, egyébként jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A határozatot – meghozatala napján – írásba kell foglalni. A választási bizottság a határozatát – a személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza.

A bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (irat, nyilatkozat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint hoz határozatot. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

 

A bizottság a kérelmező kérésére biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ha viszont lehetővé teszi, a jelenlévő ellenérdekű félnek is biztosítani kell ezt a lehetőséget.

 

A határozatnak tartalmaznia kell:

a)      a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,

b)      a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét,

c)      a rendelkező részben:

ca) a választási bizottság döntését,

cb) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,

d)     az indokolásban:

da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,

dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta,

e)      a döntéshozatal idejét, valamint

f)       a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.

 

A választási bizottság határozatának egy példányát a delegált tag részére kérésére, ingyenesen át kell adni.

 

Ha a bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság – vagy felhatalmazása esetén az elnök – a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére. A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavított határozatot közölték, valamint nyilvánosságra kell hozni.

 

A határozatot (mely 2 példányban készül) – ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

a) a jelenlévők részére a határozat átadásával,

b) telefaxon,

c) elektronikus dokumentum formájában (e-mail) vagy

d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon

történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.

A határozat közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.

A határozatot – ha a határozat közlése nem a jelenlévő részére történő átadással valósul meg – a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni, vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot – a választópolgár eltérő rendelkezése hiányában – az érintett központi névjegyzékben szereplő értesítési címére, ennek hiányában lakcímére kell megküldeni.

A választási bizottságok feladata és hatásköre

Az szszb feladatai:

a)      ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról;

b)      dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben;

c)      megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki (külön az egyéniről és külön a listás szavazásról);

d)     indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

 

Az OEVB feladatai:

a)      dönt az egyéni választókerületi jelöltek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról;

b)      jóváhagyja az egyéni választókerület szavazólapjának adattartalmát;

c)      dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról;

d)     dönt a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogásról;

e)      dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról;

f)       megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta;

g)      megállapítja és közzéteszi az egyéni választókerületben a választás eredményét;

h)      átadja az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőnek a megbízólevelet (átruházható az elnökre);

i)        a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

 

 

 

Értesítő és névjegyzék

Azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről, melyet a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző 48. napig (2014. február 17.) kell megküldeni.

A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.

A névjegyzék nem kerül közszemlére, hanem a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait – törvényben meghatározottak kivételével - a helyi választási irodában bárki megtekintheti. A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető.

 

A jelöltek nyilvántartásba vétele

A jelölő szervezetek nyilvántartásba vételét a Nemzeti Választási Bizottság végzi, az OEVB csak a jelölteket veszi nyilvántartásba. Úgyszintén a lista bejelentése is az NVB-nél történik.

 

Az egyéni választókerületben független jelöltek vagy párt által állított jelöltek indulhatnak. A jelöléshez legalább 500 választópolgár érvényes ajánlása szükséges. Az ajánlást ajánlóíven kell gyűjteni, amit a választás kitűzését követően a függetlenként indulni kívánó választópolgár, illetve a jelölő szervezet attól az OEVI-től igényelhet, amelynek választási bizottsága a jelölt nyilvántartásba vételére jogosult. Az OEVI haladéktalanul kiadja az ajánlóíveket, amennyiben az igénylés megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek.

DE kiadni csak

– legkorábban a szavazást megelőző 48. napon (2014. február 17.),

– legkésőbb a szavazást megelőző 34. napon (a jelölt bejelentés határideje, 2014. március 3.)

lehet.

 

Közös jelölt állítása esetén az ajánlószelvényen az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

 

Ajánlószelvény gyűjtése

Nem gyűjthető:

a)      az ajánlást gyűjtő munkahelyén munkaidejében,

b)      az ajánló munkahelyén munkaidejében,

c)      az ajánlást gyűjtő munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

d)     az ajánló munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

e)      a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyba lévő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatainak teljesítése közben,

f)       tömegközlekedési eszközön (helyi, távolsági/vonat, autóbusz, hajó/ stb.),

g)      állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségében,

h)      felsőoktatási és köznevelési intézményben,

i)        egészségügyi szolgáltató helyiségében.

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos!

Az ily módon szerzett ajánlás érvénytelen.

 

Jelölt bejelentése

Az egyéni választókerületben induló jelölteket a választást megelőző 34. napig (március 3. 16 óra) lehet bejelenteni az OEVB-nél az ajánlóívek leadásával. Valamennyi ajánlóívet vissza kell adni, mert egyébként az OEVB-nek kötelező bírságot kiszabni, melynek összege a le nem adott ajánlóívenként a kötelező legkisebb havi munkabér összegének fele (jelenleg 50.750,- Ft).

 

A bejelentésről az OEVI a jelöltnek, illetve képviselőjének átvételi elismervényt ad.

Az OEVB az összegyűjtött ajánlóíveket a bejelentéstől számított 3 napon belül az SZL, valamint a NESZA adatai felhasználásával – az OEVI támogatásával – ellenőrzi.

 

Ellenőrzés

Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy:

a)      valamennyi kiadott ajánlóív benyújtásra került-e a bejelentéssel egyidejűleg,

b)      az ajánlások során a törvényi feltételek (122. §) teljesültek-e,

c)      azonosítja az ajánló választópolgárt, vizsgálja, hogy van-e választójoga, valamint az ajánlóíven feltüntetett adatai (név, személyi azonosító, lakcím, anyja neve) a központi névjegyzékben szereplő adataival teljes körűen megegyeznek-e,

d)     megállapítja, hogy az ajánló választópolgár a szavazást megelőző 48. nap és az ajánlóív benyújtásának napja között bármely időpontban jogosult volt-e a választókerületben jelöltet ajánlani,

e)      megvizsgálja, hogy a választópolgár ugyanazon jelöltre nem adott-e le már érvényes jelölést,

f)       megállapítja, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e az 500-at.

g)      megállapítja, hogy a jelölő szervezet szerepel-e a közhiteles nyilvántartásban.

 

Az ellenőrzés eredményéről az OEVI tájékoztatja az OEVB-t. Az ajánlás érvényességéről az OEVB dönt.

 

Az OEVB a jelölés elfogadásáról a bejelentést követő 3 napon belül határozattal dönt, valamint e tényről igazolást ad ki.

A választási bizottságnak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos döntését, a jogorvoslat benyújtásának, valamint a választási bizottság, bíróság jogerős döntésének tényét a választási iroda az informatikai rendszerben regisztrálja.

A jelöléssel kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket az E1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni.

A jelöltbejelentés határnapja jogvesztő. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs.

A bírságolás nem zárja ki a törvényes feltételeknek megfelelő jelölt nyilvántartásba vételét.

 

A nyilvántartásba vett jelölt adatait az OEVI rögzíti az informatikai rendszerben (a bejelentett

jelöltből nyilvántartásba vett jelölt lesz).

Kiesik a jelölt és az OEVB törli a jelöltek nyilvántartásából, ha

a)      a szavazás megkezdése előtt a jelölt írásban lemond,

b)      a központi névjegyzékből törlésre kerül,

c)      a passzív választójogát (választhatóságát) elveszíti,

d)     a jelöltet állító jelölő szervezetet a Nemzeti Választási Bizottság törli a jelölő szervezetek nyilvántartásából.

A törlést az OEVI vezeti át az informatikai rendszerben.

Az OEVB döntésével szemben a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be, melynek elbírálása a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

 

A jelölt, jelölő szervezet az ajánlóívekről másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel. (1/2010 (II. 25.) OVB állásfoglalás)

Az ajánlóíveket az OEVI a szavazást követő 90. nap utáni első munkanapon megsemmisíti.

A kampány

 

A korábbi törvényi szabályozás szerint a kampányidőszak a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tartott. A választási kampányidőszak időtartama az új szabályozással megváltozott. Az új Ve. szerint a kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól (február 15.) a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.

Az új szabályozás megszünteti a korábban a szavazás napján 0 órától 19 óráig fennálló kampánycsendet, ehelyett egy speciális szabályt (nem csupán időbeli, hanem azzal egyidejűleg területi korlátozást) tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható. Ez a plakátolás tekintetében azt jelenti, hogy ezen időszak alatt plakátragasztás nem lehetséges, de a kiragasztott plakátokat nem kell eltávolítani!

A kampánytevékenység

Kampánytevékenységnek minősül:

a)      a kampányeszközök (pl. plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám és politikai hirdetés, választási gyűlés, közvetlen politikai kampány) kampányidőszakban történő felhasználása és

b)       minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

Ugyanakkor nem minősül választási kampánynak

a)       a választási szervek tevékenysége, valamint

b)       az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció,

függetlenül annak tartalmától és formájától.

 

A szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.

Választási gyűlés

A választási gyűlések nyilvánosak. Választási gyűlés a szavazás napján nem tartható. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 3. §-a szerint a törvény hatálya nem terjed ki a választási gyűlésekre, ezért a választási gyűléseket nem kell bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

A kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést.

Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni, gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

 

Plakát

A választási kampány eszközei szempontjából, a Ve. rendelkezéseinek alkalmazásában plakátnak minősülnek:

a)      a választási falragasz,

b)      felirat,

c)      szórólap,

d)     vetített kép,

e)      embléma

mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

 

A Ve. lehetővé teszi, hogy a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készítsenek plakátot. Ugyanakkor a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint a kiadványon impresszumot kell elhelyezni, amely tartalmazza a kiadó nevét és székhelyét, továbbá a kiadásért felelős személy és a szerkesztésért felelős személy nevét.

Plakát a kampányidőszakban – az alábbiakban meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.

 

A választási plakát elhelyezésére vonatkozó korlátozások, tilalmak:

a)      Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Önkormányzati rendelet, mely ezt szabályozza: 28/1998. (IX. 18.) Ök. rendelet. Elérhető a http://www.gyor.hu internetes oldalról.

b)      Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. A plakátok elhelyezhetősége szempontjából tehát meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan önkormányzati rendeletben meghatározott rendelkezés, amely az adott településen a plakátok meghatározott középületeken, közterületi részeken történő elhelyezését tiltja.

c)      Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

d)     A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

e)      A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen.

 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-a szerint:

a)      A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a felett és mellett – a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül – nem lehet olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel – azok alakjával, színével – összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

b)      Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével, a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével.

c)      Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási-, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el.

d)     A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. (A tilalom alóli kivételeket a törvény nevesíti. Például kivételt képeznek a 2010. december 31-ig a nem gyorsforgalmi utak mellett kihelyezett 12/A0-ás ív méretű reklámfelületű reklámtáblák.)

A fentiekben ismertetett szabályok végrehajtásával összefüggő rendelkezéseket a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni. Az országgyűlési választások alkalmával, mindezt a Győr-Szol – tekintettel az EP-választásokra – megteszi a jelölő szervezetek és a független jelöltek helyett!

 

A plakát – a fenti kitételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető a jogszabályi előírásokra figyelemmel.

A politikai reklám közzététele az országgyűlési képviselők általános választásán

Politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.

 

A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.

A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásukban a Nemzeti Választási Bizottság által – valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően –kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban az alábbi időtartamban:

a)      a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc,

b)      a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam százharminc perc.

A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani. A jelölő szervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban kell felosztani.

 

A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.

 

A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban kérheti.

 

A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző második napon átadja az általa készített politikai reklámot.

Az általános választást megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatók kivételével, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével – legkésőbb a választást megelőző 50. napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé. A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot közzéteszi.

 

A közszolgálati médiaszolgáltatók kivételével, az országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatókra a közszolgálati médiaszolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy

a)      a politikai reklámok közzétételére szánt, az egy médiaszolgáltatásra eső időtartamot a médiaszolgáltató határozza meg, de az nem lehet kevesebb, mint az egy közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartam fele, melyet a bejelentésben meg kell jelölnie a médiaszolgáltatónak,

b)      ha ez az időtartam eltér az egy közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartamtól, a Nemzeti Választási Bizottság az egyes jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot arányosan csökkentett, illetve megnövelt mértékben állapítja meg.

 

Politikai hirdetés

Politikai hirdetés az ellenérték fejében, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.

A politikai hirdetések közzétételére vonatkozó szabályokat a törvény a korábbi szabályozáshoz képest részletesebben határozza meg, újítása a szabályozásnak, hogy a sajtótermékek hirdetési szolgáltatásainak árjegyzéke az Állami Számvevőszéken keresztül nyilvánosságra kerül.

 

A sajtótermék fogalmát az Mttv. 203. § 60. pontja határozza meg. Eszerint sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az alábbiak szerint tehető közzé:

a)      a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lenni;

b)      amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz, a sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi;

c)      politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette;

d)     politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető;

e)      Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.

A sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.

Közvetlen politikai kampány

A közvetlen politikai kampány a választási kampányanyagnak a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével történő eljuttatása.

 

Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a Ve. 89. §-ában meghatározottak alapján juttatható azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához – mint mobiltelefonszám, e-mail cím – a kifejezett hozzájárulása szükséges. A Ve. 89. § (1) bekezdése szerint a választópolgár jogosult megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat kiadják.

 

Az adatszolgáltatásról lásd. lentebb.

 

Közvélemény-kutatás

A Ve. értelmében a szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy

a)       abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be,

b)       a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és

c)       csak az épületből kilépőket kérdezheti meg.

A Ve. a korábbi szabályozást pontosítja azáltal, hogy nem a szavazóhelyiségből, hanem az épületből kilépő választópolgárok tekintetében teszi lehetővé a közvélemény-kutatás kérdéseinek feltételét. A szabályozás ezen pontosításának gyakorlati indoka, hogy egy épületen belül sok esetben több szavazóhelyiség is kialakításra kerül.

A törvény szerint a fentiekben kifejtett módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.

 

A médiakampányban való részvétellel kapcsolatos jogorvoslat

A Ve. a médiakampányban való részvétellel kapcsolatos jogorvoslat tekintetében az általános szabályoktól eltérő előírások érvényesülnek.

A Ve. értelmében főszabály szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.

Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság bírálja el.

A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. Ugyanakkor a megjelölt műsorszám jogorvoslati kérelemhez csatolásának elmaradása nem eredményezi a kifogás elutasítását, hiszen a megjelölt műsorszámot az eljáró választási bizottság – amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta – hivatalból szerzi be.

Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, egyrészt a kifogás elbírálása során általánosan értelmezhető jogkövetkezmények közül a törvény által megjelölteket alkalmazza, másrészt ezen általános jogkövetkezményeken felül további cselekmények elvégzésére kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót.

A törvény értelmében, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, egyrészt

a)      megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti, valamint

b)      bírságot is kiszabhat.

Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató típusát, lefedettségét, a jogsértéssel érintett sajtótermék típusát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.

 

A fenti jogkövetkezmények alkalmazásán túl a választási bizottság kötelezi a médiatartalomszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét

a)      napilap és internetes sajtótermék, valamint lekérhető médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon,

b)      más időszaki lap esetében a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon,

c)      lineáris médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon

tegye közzé.

Adatszolgáltatás a névjegyzékből

A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – a korlátozó vagy kizáró nyilatkozatra is figyelemmel –

a)      a jelölt kérésére (a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a Nemzeti Választási Iroda számlájára történt befizetésének igazolásával együtt) azt – az érintett választókerületre kiterjedően – a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda,

b)      a listát állító jelölő szervezet kérésére (a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a listás választókerületben megválasztható képviselők száma szerinti befizetésének igazolásával együtt a Nemzeti Választási Iroda számlájára) – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda

öt napon belül, de legkorábban a jelölt, a lista, illetve a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét követően átadja.

Az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

 

Az adatszolgáltatás adatait a jelölt és listát állító jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

 

Ezek megszegéséért bírság is kiszabható!

 

Nemzetiségi képviselő választása

A Nemzeti Választási Iroda – az ajánlóív átadásával egyidejűleg – ingyenesen átadja a jelölő szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett országos nemzetiségi önkormányzat számára a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. A nemzetiség választópolgáraként az adatátadást követően névjegyzékbe vett választópolgárok adatait tartalmazó kiegészítő adatszolgáltatást az országos nemzetiségi önkormányzat a szavazást megelőző harmincötödik napig igényelheti.

 

Az adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, valamint közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

 

Az adatszolgáltatás adatait a jelölt és listát állító jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

Ezek megszegéséért bírság is kiszabható!

 

A szavazás

Előkészületek

A szavazás napján a szszb elnöke vagy helyettese (más nem veheti át!) a meghatározott kiszállítási időpontban átveszi (késés esetén a többi szavazókörnél is késést idézünk elő!!!) a szavazókörben a polgármesteri hivatalból kiszállított nyomtatványokat és az egyéb eszközöket.

A szszb legkésőbb 5:30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat a nyomtatványokat, valamint az urnákat.

 

A szavazáshoz szükséges iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig (6:00-ig), a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain, valamint a nemzetközi megfigyelőn kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben!

A szavazás kezdetétől a szavazás lezárásáig kizárólag az szszb, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben!!!

A választópolgár (illetve segítője) kizárólag a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat csak  a szavazóhelyiségben!

 

A bizottság az elsőként szavazó választópolgár – aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető – jelenlétében megvizsgálja az urnák állapotát és azt, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi (az összeset!!! – mozgóurnáét is!!). Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni a szavazólapot. Az urnába ellenőrző lapot nem kell elhelyezni, kivéve a mozgóurnát! Így ezt követően mozgóurnánként ki kell tölteni, és benne el kell helyezni egy Ellenőrző lapot, amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjainak az aláírását!! (külön nyomtatvány). A szavazás céljára legalább 2 urnát kell felállítani (a többit, pl. mozgóurnát félre lehet tenni, de úgy, hogy folyamatosan szem előtt legyen, és ne kerüljön ki az szszb tagjainak hatóköréből). Az urna lezárását követően az elsőként szavazó választópolgár és az ekkor jelenlévő szszb tagok (a jegyzőkönyvvezető nem! DE a határozatképességre nagyon kell figyelni!) aláírja a szavazóköri jegyzőkönyv megfelelő rovatát. A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A rend fenntartása a szavazóhelyiségben

A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. Ezt jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell (külön nyomtatvány).

 

A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni!

 

A szavazás felfüggesztése rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén azonban lehetséges.

 

Rendkívüli esemény:

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:

-          rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához (aki rosszul van, ha lehetséges, inkább a folyosón ültessük le, hogy ne akadályozza a szavazást, ha komolyabbra fordul a helyzet),

-          tűz üt ki, áramszünet következik be (elvileg nem lehet akadály, mert már világos lesz) a szavazóhelyiségben,

-          tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság tagját,

-          a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben,

-          kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait,

-          bombariadó,

-          haláleset történik a szavazóhelyiségben,

-          rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb.

 

A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből).

 

Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:

-          ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma határozatképes létszám alá csökken (3 fő – ilyen nem fordulhat elő, mindig gondoskodni kell, hogy elég tag legyen jelen, azaz pl. csak akkor mehet 2 fő mozgóurnázni, ha elég tag marad a bizottságban – ha gond lenne, azonnal jelezni!!!),

-          ha haláleset történik,

-          ha bombariadó van.

 

Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a jegyzőt (PH-i munkatársakat) haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése. A rendőrség értesítése a következő módon történik, be kell telefonálni a Polgármesteri Hivatalba, és elmondani a benti kollégának miért van szükség és hol rendőri intézkedésre. A hivatalban lévő (a szavazás idején végig jelen van egy intézkedésre jogosult tiszt) rendőrparancsnok azonnal intézkedik.

 

Valamennyi rendkívüli esemény tényének rögzítésére nyomtatvány áll rendelkezésre.

 

Rendőri intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult!

 

A rendkívüli esemény elhárítását követően a szavazás tovább folytatható.

 

A szavazást nem lehet meghosszabbítani! A szavazóhelyiséget 19:00-kor be kell zárni. Aki még bent tartózkodik, illetve 19 órakor sorban áll, azok még szavazhatnak, de ezt követően a sorhoz csatlakozni nem lehet!! Így a jkv-ben rögzített időpont 19 óra utáni is lehet! Előbb bezárni a szavazóhelyiséget csak 100%-os részvételnél lehet.

 

Toll- és fülkehasználat:

A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. A korlátozás nem vonatkozik a választópolgárokra, ők a saját tollukat is használhatják a kihelyezett toll helyett, és ez a tény szavazatuk érvényességét nem befolyásolja.

Az szszb tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt (pl.: telefont) a szavazóhelyiségben (kint a folyosón telefonálhat). A jkvvezető igen!!

OVB állásfoglalása:

„a szavazás titkossága alkotmányban és Vjt.-ben foglalt alapelvének, valamint a Ve.-ben (…) meghatározott alapelveknek – különösen a szavazásban való önkéntes részvétel, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének – súlyos sérelmét valósítja meg, ha a választási névjegyzék alapján bárki hozzáférhetővé tesz olyan adatokat, amelyek a szavazati jogukat gyakorolt, illetőleg a szavazni jogosult, de még meg nem jelent választópolgárok személyére vonatkoznak!!!. Ennek alapján tilalmazott minden olyan magatartás, amely bármilyen módon (telefon, egyéb távközlési eszköz stb.) az említett adatokról arra nem jogosult szerveknek, szervezeteknek, személyeknek tájékoztatást ad.”

Az Országos Választási Bizottság a 2/2009. (VI. 5.) számú állásfoglalásában kifejtette, hogy „a választási szervek tagjai a kampánycsend időszakában pártszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben.”

Az szszb tájékoztató és segítő szerepe:

A szavazatszámláló bizottság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és a választópolgároknak a törvény által előírt rendben történő segítségnyújtás is. Ennek keretében a szavazatszámláló bizottság:

-          ha egy jelölt vagy egy lista kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat (a kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni);

-          az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket;

-          szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját;

-          ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt (nem kell választópolgárnak lennie!) nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

Szavazás mozzanatai:

A választópolgárt először a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell. Ennek egyetlen, a törvény által elfogadott módja, ha a választópolgár a személyazonosság és a lakcím (vagy személyi azonosítója) megállapítására alkalmas érvényes igazolványa (igazolványait) átadásával lehetővé teszi a szavazatszámláló bizottságnak, hogy személyazonosságáról meggyőződjön. Az szszb ellenőrzi azt is, hogy szerepel a névjegyzékben. A személyazonosság más módon történő igazolása (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen (lejárt, kilyukasztott, stb.) igazolvány bemutatása alapján stb.) nem fogadható el. Ha az szszb mégis engedni akarná (határozatot kell hozni!!), mindent meg kell tenni a megakadályozására, telefonos segítség kérése bentről.

 

1. A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:

-    Lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy

-    Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes személyazonosító igazolvánnyal; vagy

-    Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes útlevéllel vagy

-    Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS érvényes kártya formátumú (2001. január 1. után kiállított) vezetői engedéllyel.

SEMMI MÁS NEM FOGADHATÓ EL!!!

 

Ha nem tudja magát igazolni, vissza kell utasítani, és azt a jegyzőkönyvvezető egy külön jegyzékbe vezeti, de külön határozatot nem kell róla hozni (!).

 

Ha valaki otthon felejti, és vissza lesz utasítva, majd hazamegy érte, és hozza az igazolványt, akkor szavazhat, de a korábbi visszautasítottak jegyzékét nem kell módosítani. (A visszautasítottak jegyzékét a jkvvezető írja alá. (Az elnöknek nem kell aláírni, és lebélyegezni sem kell!)

 

2. Ha a választópolgár azonosítása megtörtént (személyazonosítás és a választási jogosultság azonosítása) és a szavazásnak nincs akadálya, a szavazólapok (FIGYELEM! 2 szavazólap van!!! – kivéve: lásd. 3. pont) átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű – ha írásképtelen, e tény feltüntetése mellett az szszb két tagja – aláírásával igazolja (nincs előre szavazólap odaadása!!). Ha valaki átjelentkezett, akkor is szerepel a névjegyzékben, e tény feltüntetésével. NEM VEHETŐ FEL SENKI A NÉVJEGYZÉKRE! Ha probléma van, keressétek a Polgármesteri Hivatalban telefonon a népességes kollégákat (elérhetőségek a szállítódobozban lévő listán)! Aki nem szerepel a szavazóköri névjegyzéken, vissza kell utasítani!

 

3. A szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el (nincs előre bélyegzés!!). A bizottság szavazólapokkal együtt a borítékot is átadja a választópolgár részére. (A borítékot akkor is át kell adni, ha nem fér bele a szavazólap, de annak használatára a választópolgár nem kötelezett!)

Minden választópolgár két szavazólapot kap, de figyelni kell arra, hogy ki milyent.

Általában a szavazóköri névjegyzékben és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján az szszb egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át.

Az átjelentkező választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listán szavaz!

Nemzetiségi választópolgárként a névjegyzékben szereplő személy részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy nemzetiségi listás szavazólapot ad át!

Ha a levélcsomaggal szavazni jogosult személy a választás napját megelőző 7. napot követően magyarországi lakcímet létesített, akkor ő csak EGY szavazólapot kap (egy egyéni választókerületi szavazólapot, hiszen a levélcsomagban megkapta a listás szavazólapot)!

Ha a szavazólap átvételét (aláírást) megtagadja, fel kell venni a választópolgárt a visszautasítottak jegyzékébe!

Ha a választópolgár Braille-sablont is igényelt, vagy nem igényelt, de más kérelme folytán az szszb-nél van ilyen sablon, akkor kérelmére más személynek is át kell adni azt. A szavazósablonba bele kell helyezni a szavazólapot.

 

4. A választópolgár a szavazófülkébe vonul és kitölti a szavazólapokat (a fülke használata nem kötelező!!). A szavazófülkében a szavazás ideje alatt csak a segítője tartózkodhat.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetőleg a lista neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal lehet.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.

 

5. A választópolgár a szavazólapot borítékba teheti, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi. (A szavazósablont az szszb-nek vissza kell adni.) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság – szavazólaponként és választópolgáronként – legfeljebb egyszer kicseréli. A rontottat el kell kérni, és egy külön, erre a célra szolgáló borítékban gyűjteni, majd a számolásnál azzal is lesz feladat.

 

Kérdésként merülhet föl, hogy a választópolgár köteles-e a szavazólapot a borítékba és ezt követően az urnába helyezni, vagy azzal szabadon rendelkezik. A kérdésben az Országos Választási Bizottság 9/2006. (II. 30.) állásfoglalása ad eligazítást, mely szerint:

„sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.

Az OVB álláspontja szerint a szavazólap fizikai valóságában nem a szavazópolgáré, tehát a Ve. 3. § b./ pontjában foglalt alapelve – az önkéntes részvétel a szavazásban – nem ad felhatalmazást a szavazólapnak a szavazókörből történő kivitelére.”

Kérdés, mit tud tenni az szszb a megakadályozásra, a felszólításon kívül semmit.

Más kérdés a boríték, mert az nem érinti a választás eredményét, annak hiánya a leadott szavazat érvényességét nem befolyásolja.

 

A névjegyzék vezetése a szavazás napján:

Az szszb a névjegyzéket nem módosíthatja, kivéve a mozgóurnát igénylők iránti kérelem esetét. (Az átjelentkezés iránti kérelemnek a szavazást megelőző 2. napig meg kell érkeznie a helyi választási irodához, így emiatt az szszb-nek már nem lesz feladata a szavazóköri névjegyzék módosítása.)

Az szszb dönt azon mozgóurna iránti kérelmekről, mely a helyi választási irodához a szavazást megelőző második nap 16 óra után érkezett meg. Mozgóurna iránti kérelem a szavazás napján is érkezhet 15 óráig!

Amennyiben a kérelem tartalmazza

a)      a választópolgár nevét, születési nevét, anyja nevét, személyi azonosítóját,

b)      a választópolgár szavazókör területén levő tartózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint

c)      a mozgóurna igénylés okát,

nem lehet a kérelmet elutasítani.

Ilyenkor a jegyzőkönyvvezető felveszi a választópolgárt a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, és egyúttal törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből.

 

Mozgóurnás szavazás:

A mozgásban gátolt választópolgár élhet ezzel a szavazási móddal, ezért más ok alapján (pl.: öregkor, időhiány stb.) nem lehet igénybe venni.

A mozgóurnás szavazást az adott választópolgár kérheti (személyesen/meghatalmazott útján, levélben, ügyfélkapun vagy hivatalos honlapon keresztül érkezhet) akár előzetesen a HVI vezetőjétől (az igénylők listáját a szállítódobozban elhelyezett lista tartalmazz – ide mindenhova ki kell menni). A szavazás napján 15 óráig beérkezőleg a szavazatszámláló bizottságtól kell kérni.

A mozgóurnás szavazás során a választópolgárokat a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi föl. Figyelem! 19:00-ig vissza kell érni a mozgóurnával a szavazóhelyiségbe, ezért kellő időben el kell kezdeni, a Gondnoksággal kell időpontot egyeztetni a gépkocsikhoz! A szavazóhelyiségben is határozatképesnek kell maradnia a bizottságnak!

 

Mozgóurnás szavazást az átjelentkező és a nemzetiségi választópolgár is igénybe vehet, ilyenkor a bizottságnak különösen körültekintően kell eljárnia, hogy milyen szavazólapot visz magával.

 

Ha valaki mozgóurnázás közben a mozgóurnázóktól kéri a szavazás lehetőségét, azt meg kell tagadni. A bizottsághoz kell eljuttatnia a kérelmet.

 

A mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb 10-zel több szavazólapot lehet kivinni (a rontás miatti csere okán). A lapokat le kell pecsételni előre, a visszatérés után el kell számolni mindegyikkel, azokat felhasználásra alkalmatlanná kell tenni, és külön kell csomagolni!

 

Szavazás lezárása:

A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazóhelyiséget 19:00 órakor zárja be. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben tartózkodnak, vagy sorban állnak (akár közterületen is), még szavazhatnak! A sorhoz azonban nem lehet csatlakozni 19 óra után! Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

 

A szavazás lezárása után a szavazatszámláló bizottság szavazatot nem fogadhat el.

 

Jogorvoslatok a választás során

Jogorvoslatok fajtái

A jogorvoslatok három formája a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem. Ezen felül rendkívüli jogorvoslati lehetőség, hogy az Alaptörvényben foglalt jogok megsértése esetén alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani.

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

Fellebbezést a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. Az eljárt bizottság elnöke és tagja azonban nem nyújthat be fellebbezést.

Bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy,

jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Az eljárt bizottság elnöke és tagja azonban nem nyújthat be bírósági felülvizsgálatot.

Jogorvoslati határidők

A határidőket naptári napokban kell számítani. A Ve.-ben meghatározott határidő minden esetben jogvesztő, késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le, a választási bizottság rendelkezésére nyitva álló határidő 24 órakor jár le.

A jogorvoslati kérelmek benyújtására, valamint azok elbírálására – a speciális jogorvoslati eljárásokat kivéve – 3 napos határidő áll az érintettek rendelkezésére. A jogsértés elkövetésétől, illetve a megtámadott választási bizottság határozatának meghozatalától.

A kifogás

A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen!

 

Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz, amely köteles az ügyben eljárni.

Amennyiben a választási bizottság az ügy beérkezését követő napon nem él az áttétel lehetőségével, akkor köteles eljárni az ügyben. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a választási bizottság áttételi jogkörét elnökére ruházza át, ilyenkor az áttételről a bizottság elnöke dönt.

 

Tartalma

A kifogást írásban – személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva – lehet benyújtani.

A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

 

A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít.

A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja.

 

Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás

A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a)      nem jogosult nyújtotta be,

b)      elkésett;

c)      nem tartalmazza a kifogás kötelező tartalmi elemeit,

d)     annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

 

Nem utasítható el azonban érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

Ilyenkor a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől és előfordulhat, hogy a rövid határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani.

 

Lehetőség van egyesítésre: a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

 

Ha a választási bizottság által érdemben elbírált ügyben újabb kifogást nyújtanak be, és az nem tartalmaz a választási bizottság által még nem értékelt bizonyítékot, a választási bizottság elnöke megküldi a kifogás benyújtója részére a választási bizottság határozatának – személyes adatokat nem tartalmazó – másolatát, és erről a következő ülésen tájékoztatja a választási bizottságot. A választási bizottság az elnök tájékoztatását jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi vagy – ha a másolat megküldésének feltételei nem állnak fenn – az ügy érdemében határozatot hoz.

 

Ha a választási bizottság:

1. a kifogásnak helyt ad, a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,

b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,

c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti,

d) a választási kampány szabályainak megsértése, illetve az ajánlóívek visszaadására vonatkozó kötelezettség megszegése és a személyes adatok eltérő célú felhasználása esetén bírságot is kiszabhat.

A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse. A bírság, ha azt a kötelezett az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

 

2. a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

A fellebbezés

A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozatának felülvizsgálatára irányul.

Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.

A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál – szavazatszámláló bizottság döntése esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál (országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság) – kell benyújtani úgy, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen.

Áttételnek nincs helye, ha a beadványozó fellebbezését más, nem a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz nyújtja be, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, kivéve: nem lehet a fellebbezést elutasítani, ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottságnál nyújtják be.

 

Tartalma

A fellebbezésnek tartalmaznia kell:

a)      a jogszabálysértés megjelölését,

b)      a jogszabálysértés bizonyítékait,

c)      a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást;

d)     a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A fellebbezés benyújtója választása szerint megadhatja telefaxszámát vagy e-mail címét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét, telefaxszámát, vagy e-mail címét.

 

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel.

A fellebbezés – a kifogáshoz hasonlóan – a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is lehet helye.

 

Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás

A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha

a)      nem az arra jogosult nyújtotta be;

b)      elkésett;

c)      nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a fellebbezést elbíráló bizottsághoz nyújtják be);

d)     nem tartalmazza a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit.

 

Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefax számát, vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

 

A választási bizottság az elsőfokú határozatot:

1. helybenhagyja vagy

2. megváltoztatja.

A bizottságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és az első fokon eljárt választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye.

Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Felülvizsgálati kérem benyújtására csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés a Ve. rendelkezései alapján kizárt.

Bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani személyesen, levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy – önálló képviselet esetén – a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírással látott el. Ha a felülvizsgálati kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtják be, annak mellékleteit a kérelmezőnek oldalhű másolatban elektronikus formába kell alakítani.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz.

Ez alól a szabály alól kivételt jelent a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen.

 

Bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, valamint a bizottság mérlegelési jogkörében hozott határozata ellen lehet.

Bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell

a)       a kérelem jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését, vagy mérlegelésre hivatkozást,

b)       a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

c)       a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A fellebbezés benyújtója választása szerint megadhatja telefaxszámát vagy e-mail címét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét, telefaxszámát, vagy e-mail címét.

 

A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azonban a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Az ügyvédi meghatalmazást (jogi szakvizsga letételét igazoló iratot) csatolni kell.

 

Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás

A bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, ha

a)      elkésett;

b)      nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a kérelmet elbíráló bírósághoz nyújtják be);

c)      nem tartalmazza a kérelem jogi alapját;

d)     a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét.

 

Ha a kérelmet az elbírálásra jogosult bíróságnál terjesztik elő, a bíróság gondoskodik az ügy iratai és a felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított bizottsági álláspont beszerzéséről.

 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékokkal együtt mérlegel.

A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti.

A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

 

A bíróság a megtámadott határozatot

1. helybenhagyja vagy

2. megváltoztatja.

 

A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs!

A bírósági határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli, határozatát nyilvánosságra hozza.

Speciális jogorvoslatok

Jelöltek, listák sorrendje elleni jogorvoslat

A jelöltek, listák sorrendjét megállapító választási bizottsági döntés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, az a szavazólap jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

 

Szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat

A szavazólap adattartalmát megállapító választási bizottság döntése ellen fellebbezést nem lehet benyújtani, csak bírósági felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell benyújtani, hogy az legkésőbb a határozat meghozatalát követő napon megérkezzen. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási bizottság székhelye szerinti Ítélőtábla, a Nemzeti Választási Bizottság esetén a Kúria bírálja el legkésőbb a kérelem felterjesztését követő napon.

Választás eredménye elleni jogorvoslat

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, csak a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

A választási bizottság eredményt megállapító döntése ellen

a)      a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára,

b)      a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására

vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

Ha a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással adták be a fellebbezést, és a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámolása esetén lehetséges, a fellebbezést elbíráló bizottság, illetve a felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámolni. Ebben az esetben az elbírálásra rendelkezésre álló határidő 6 napra nő, és az újraszámlálást végző bizottság, bíróság igénybe veheti a választási iroda segítségét. Ha a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri eredményt megállapította, a szavazatok újraszámolásának nincs más módja, csak az itt leírt.

Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt

Ha választási szerv (bizottság, iroda) eljárási kötelességének határidőben nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy hivatalos tudomásszerzéstől számított 3 napon belül megállapítja a jogszabálysértést, és

a)      a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja, vagy

b)      meghozza az elmulasztott döntést.

Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőben nem tesz eleget a Kúrai az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított 3 napon belül megállapítja a jogszabálysértést és a Nemzeti Választási Bizottságot a soron kívüli eljárás lefolytatására utasítja.

Jogorvoslati fórumrendszer az országgyűlési képviselők választásán

Az országgyűlési képviselők választásán jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők:

 

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság:

a)      a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b)      minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.

 

A Nemzeti Választási Bizottság:

a)      dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról,

b)      dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság hatáskörébe és az elkövetés helye nem határozható meg,

c)      dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

d)     dönt a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról.

 

Az országgyűlési választások esetében területi választási bizottság nem működik, ezért ha valamely probléma, jogsértés a választókerületen túlnyúlik, akkor az NVB jár el!

 

Az országgyűlési képviselő-választás során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok:

Járásbíróság: névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezés elbírálása, ha a HVI vezetője nem ad helyt

 

 

Fővárosi Törvényszék: központi névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezés elbírálása, ha a NVI vezetője nem ad helyt

 

Ítélőtábla:

a)      másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet,

b)      a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata ellen.

 

Kúria: elbírálja a Nemzeti Választási Bizottság első és másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, beleértve az NVB szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozatát is.

 

A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

 

A szavazókör eredményének megállapítása, az iratok továbbítása:

 

A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai együttesen, haladéktalanul kötelesek megszámolni a szavazatokat!

 

A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok:

1. Az szszb a jegyzőkönyvben feltünteteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be. Ellentétben a szavazás megkezdésének időpontjával, ami rendkívüli esemény kivételével mindig 6:00, ez nem feltétlenül 19:00, mert azt néhány perccel meghaladhatja, ha a szavazókör zárásakor a szavazóhelyiségben még tartózkodik vagy sorban áll választópolgár.

 

2. Az szszb először elcsomagolja a fel nem használt borítékokat.

 

3. Az szszb a fel nem használt szavazólapokat külön csomagolja, és a csomagot lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.

 

4. Az szszb a rontott szavazólapokat megszámlálja, majd külön csomagolja (de nem kell szavazólaponként külön-külön), és a csomagot lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíti.

 

5. Ki kell tölteni a névjegyzék utolsó oldalán a választópolgárokkal kapcsolatos rovatokat. Így rögzítésre kerül az összes, a névjegyzékben és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgár száma.

Az átjelentkezéssel szavazók és a külképviseleten leadott szavazatok számlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság a szavazásnapi jegyzőkönyvben még feltünteti az átjelentkezett és a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok számát.

 

A következő rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma (a strigulázó papíron és a névjegyzéken is!! Nem lehet eltérés!!). Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket, illetőleg helyettük a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírta azt. (Írásképtelen választópolgár.) Ezt külön bontásban is kell megtenni az alábbiak szerint:

a)      a szavazókörben megjelent választópolgárok száma, valamint

b)      a mozgóurnával szavazó polgárok száma.

 

A listás szavazóköri jegyzőkönyv esetében ugyanez kerül rögzítésre nemzetiségenkénti bontásban.

 

6. Az szszb ellenőrzi az urna sértetlenségét.

 

Az urna felbontását követő feladatok:

7. Az szszb felbontja és kiüríti az urnát, és mozgóurna esetén meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. (elnök dönthet úgy, hogy bevonja a tollakat, a számlálásnál csak ceruzát használhassanak a tagok, nehogy átírás, érvénytelenítés legyen!) Ha a mozgóurnában nincs benne az ellenőrző lap (nem fordulhat elő!!!), az urnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. A szavazólapokat ebben az esetben is meg kell számlálni, és külön kell csomagolni. Egyébként az urnákban lévő szavazatokat összekeveri.

 

8. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár által leadott szavazatok borítékját nem bontja fel, hanem külön szállítóborítékba zárja, majd azt a többi szavazási irattal együtt a hivatalba szállítja.

 

9. A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi a különböző szavazólapokat, és először az egyiknél legalább kétszer (amíg ugyanaz nem jön ki, mint már előtte egyszer!) összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön csomagolja. A csomagot úgy zárja le, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számát. A csomagot az szszb jelenlévő tagjai aláírásukkal, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesítik.

 

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetőleg a lista neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal lehet.

Érvénytelen az a szavazólap, amely

- nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,

- a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz (csak 1 szavazat lehetséges),

- nem tartalmaz érvényes szavazatot.

 

Érvénytelen az a szavazat, amelyet

- érvénytelen szavazólapon adtak le (ld. fentebb pl. nincs bélyegző, több szavazat van rajta 1-nél),

- nem a jelölt neve melletti, illetőleg a lista neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal szavazott,

- kiesett jelöltre adtak le.

Nem érinti a szavazat érvényességét, ha az érvényes szavazat mellett van a szavazólapon érvénytelen szavazat is, vagy ha azon megjegyzés szerepel (pl. sorrend megváltoztatása, jelölt nevének, listának kihúzása, hozzáírás stb.)

 

10. Az érvényes szavazólapokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni (legalább kétszer, amíg ugyanaz nem jön ki, mint már előtte egyszer!). Majd csomagolni kell. A csomagot úgy zárja le, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számát. A csomagot az szszb jelenlévő tagjai aláírásukkal, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesítik.

 

11. Előfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találtak, mint ahány polgár szavazott. Ekkor a következő módosításokat kell elvégezni:

 

• Mindegyik jelölt, illetve lista szavazataiból le kell vonni a többlettel egyező számú szavazatot, azokat érvényteleníteni kell. (Ha így akármelyik válaszra leadott szavazatok száma 0 alá csökkenne, csak annyit kell levonni, hogy ne csökkenjen 0 alá.)

 

• Az összes érvényes szavazat számát csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel meg kell növelni. (pl.: 3 jelölt van, 2 többlet van a szavazók száma és a szavazólapok száma között, akkor mindenkitől 2-2 szavazatot le kell vonni, vagyis összesen 6 érvénytelen szavazattal több lesz, és ugyanezt meg kell tenni a lista esetében is!)

 

• A fentiek végrehajtásáról a szavazóköri jegyzőkönyvben kell rögzíteni, külön jegyzőkönyvet nem kell felvenni.

Figyelem! Ha látjuk, hogy a szomszéd szavazókör szavazója a mi urnánkba dobta a szavazólapját, tilos (!) megkeresni (a pecsét száma eltér, meglehetne), a fenti eljárást kell követni.

 

12. A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint a számlálások számát rögzíteni kell. Az első számlálást követően ki kell tölteni az adatlapot azokkal az adatokkal, és bejuttatni a Hivatalba (fax, kivételesen adatbeolvasás)!

 

13. A 7., 9-12. pontot a második szavazólappal külön kell elvégezni. Figyelem! Külön jkv. lesz!!!

 

A szavazatszámlálást követő feladatok:

14. A számlálás befejezésekor el kell végezni az érvényes szavazólapok csomagolását, és a csomagon fel kell tüntetni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számot. A csomagot úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.

 

15. A jegyzőkönyvet az szszb jelenlévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírják, majd azt le kell bélyegezni. A jegyzőkönyvet 2 eredeti példányban tollal kell kikölteni!

 

16. A szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság elnöke – kérésére, a szavazóhelyiségben és ingyenesen – átadja a megbízott (delegált) tagoknak (ha lehet fénymásoltassuk le a szavazókörben, ha nem, ajánljuk fel, hogy a hivatalban lemásolják, ha nem, ki kell tölteni kézírással). A másolatokat az szszb elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el). (E célból a jegyzőkönyv-nyomtatványból tartalék példányokat tartalmaz a szállítódoboz).

A delegált tagoknak át kell adni a szavazatszámláló bizottság határozatainak a másolatát is!

 

17. A másolati példány átvételét a delegált tag aláírásával igazolja – jkv 4. oldala.

 

18. Az szszb a szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint csomagolt és pecséttel lezárt) szavazólapokat az urnába, az egyéb választási iratokat (a pecsétet is!!) a szállítódobozba helyezi (átvételhez dosszié van, azon rajta van, minek kell meglennie, célszerű a sorrendet tartani, segíti az ellenőrzést, átvételt), és a jegyzőkönyvekkel együtt a hivatalba szállítja. Gondnokságtól kell kocsit kérni!! A szavazatszámláló bizottság, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük! Az ellenőrzésig határozatképesen együtt kell maradnia a bizottságnak, mert javítást csak együtt eszközölhetnek! (pecsét, aláírás mindig kell!!!)

 

Az átjelentkező választópolgárok szavazatainak és a külképviseleten leadott szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottságra vonatkozó eltérő szabályok

Ezen szszb esetében két szavazóköri jegyzőkönyv készül: egy a szavazás napján, egy pedig a szavazást követő 6. napon.

 

A szavazás napján nincsen szavazatszámlálás! Az szszb a szavazás lezárása után, az urnát lezárja, majd az 1-6. pontnak megfelelően jár el. Az urnának a hivatalba történő szállításáról is gondoskodni kell!

A szavazást követő legkésőbb 6. napon az OEVI vezetője átadja az szszb elnökének az így lezárt urnát, illetve a külképviseleti szavazatokat és az átjelentkezettek szavazatait tartalmazó csomagokat.

Ezeket a szavazatokat össze kell keverni, és a 7 és 9-12. pontban megfelelően jár el.